Imádjuk és mindig is imádtuk kisebb testvéreinket, de amikor a lenti mondatokat meghallottuk, kinyílt a bicska a kertésznadrágunk zsebében.
1, “Ő még egy kisbaba, ezért neki nagyon sok odafigyelésre van szüksége. De téged is nagyon szeretünk.” – Itt kezdődik minden. Vége az aranyéletnek.
2, “Okos enged, szamár szenved!” – Aha, látom MENNYIRE szenved a játékkal amit átengedtem neki. Ez a mondás a legnagyobb átverés, amit valaha lenyomtak a torkunkon.
3, “Olyan kicsi még, nem tudja, hogy nem szabad, biztos nem direkt csinálta!” – Ti nem látjátok az ördögi fényt a szemében?
4, “Ne legyél irigy, adj belőle a húgodnak/öcsédnek.” – Oké apa, de akkor én is kérek a babapiskótából.
5, “Azt hittem, ennél már több eszed van!” – Hát tévedtél!
6, “Mutass példát, te vagy a nagyobb!” – Hé, hé, aláírtam egy szerződést a születésekor, hogy mostantól rendesen viselkedem, vagy mi? Én is akarok rosszalkodni!
7, “Miért bántod a kisebbet?!” – Mert egy kis patkány ő kezdte! Csak persze mindig akkor értek oda a szülők, amikor épp mi téptük meg, és soha nem fordítva. Ugye?
8, “Oké, lemehetsz a ház mögé, de vidd magaddal az öcsédet/húgodat is!” – Jaja, tök menő lesz a kis nyomi hétéves a tizenhárom éves barátaimnál. Ráadásul LÁNY!
9, “Menjetek szépen játszani.” – De anya, már 18 éves vagyok! Nem akarok ma ötvenedszer bújócskázni.
10, “Beleviszed a rosszba!” – Persze. Konkrétan megzsarolt azért a doboz cigiért, hidd el anya, már nem kell elrontani!
