Bár már lassan több tudományág létezik, mint ahány ember a Földön, mégis mind a mai napig akadnak olyan különös jelenségek, melyekre egyszerűen nem létezik tudományos magyarázat.
Noha tudósok hada foglalkozik ezekkel a kérdésekkel nap mint nap, a ma ismert fizikai törvényeken belül maradva gyakorlatilag lehetetlen azok megválaszolása, szó szerint ellentmondanak a józan ész szabályainak…🧐
A placebo jelenség valószínűleg mindenki számára ismerős, elsősorban a sportolók körében nagy múltra visszatekintő ,,eljárás”, melynek keretén belül az alany valami olyan speciális teljesítménynövelő gyógyszernek titulált ,,valamit” (bármit) kap, ami valójában nem tartalmaz semmi olyan hatóanyagot, ami elősegítené számára a megnövelt teljesítőképességet. Ám mivel az alany elhiszi, hogy a szer hatni fog, ez végső soron a teljesítményén is kimutatható lesz majd.
Ez azonban csak egy terület a sok közül, hiszen például a hagyományos értelemben vett gyógyításban is szokták alkalmazni, ugyancsak hasonló sikerekkel. Azt azonban egy tudós sem képes tudományos tényekre alapozottan megválaszolni, hogy pontosan miért is képes a szervezetünk az ,,öngyógyítás” és ,,teljesítménynövelés” jelenségére, miközben valójában semmi ezt elősegítő gyógyszert vagy készítményt sem kap, hanem pusztán csak bemeséljük magunknak annak hatását.
1. Miért van hatással ránk a Placebo-hatás?
A placebo jelenség valószínűleg mindenki számára ismerős, elsősorban a sportolók körében nagy múltra visszatekintő ,,eljárás”, melynek keretén belül az alany valami olyan speciális teljesítménynövelő gyógyszernek titulált ,,valamit” (bármit) kap, ami valójában nem tartalmaz semmi olyan hatóanyagot, ami elősegítené számára a megnövelt teljesítőképességet. Ám mivel az alany elhiszi, hogy a szer hatni fog, ez végső soron a teljesítményén is kimutatható lesz majd.
Ez azonban csak egy terület a sok közül, hiszen például a hagyományos értelemben vett gyógyításban is szokták alkalmazni, ugyancsak hasonló sikerekkel. Azt azonban egy tudós sem képes tudományos tényekre alapozottan megválaszolni, hogy pontosan miért is képes a szervezetünk az ,,öngyógyítás” és ,,teljesítménynövelés” jelenségére, miközben valójában semmi ezt elősegítő gyógyszert vagy készítményt sem kap, hanem pusztán csak bemeséljük magunknak annak hatását.
2. Mi okozhatja a ,,kozmikus zajt”?
Mindenki, még a gyerekek is tudják, hogy a hang terjedéséhez levegőre van szükség. Éppen ebből kifolyólag pedig a hanghullámok nem terjednek az űr vákuumában, legalábbis elviekben. 2009-ben ugyanis a NASA tudósai ennek ellenére kozmikus zajra bukkantak, mely a tejúton túlról érkezett, és a forrása a mai napig ismeretlen.
Persze az egyszerű hanghullámokkal ellentétben a rádióhullámok igenis jól terjednek az űrben, ráadásul a világegyetemben számtalan objektum, köztük csillagok és kvazárok bocsátanak ki rádióhullámokat, még galaxisunknak is van hangja, egy statikus sistergés, amit 1931-ben fedezett fel Karl Jansky fizikus. A kozmikus zaj későbbi részletes elemzése mégis kizárta ősi csillagokat, illetve az összes ismert rádióforrást, beleértve saját galaxisunk legkülső fényudvarának gázait is. Más rádió-galaxisok sem indokolják a zajt, legalábbis ilyen mértékben nem. A jel hatszor erősebb, mint az univerzum összes ismert rádióforrásáé összesen, tehát az eredete pillanatnyilag rejtély.
3. Miért fagy meg gyorsabban a meleg víz, mint a hideg?
A Mpemba-paradoxon a víznek azt a különleges tulajdonságát állapítja meg, hogy azonos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz. Ez szembemegy mindennel, amit eddig a vízről és a hőmérsékletről tudtunk, pontos okát pedig senki sem tudja megállapítani. A jelenséget egyébként újrafelfedezőjéről, Erasto B. Mpemba tanzániai diákról nevezték el. Több elmélet is próbálja magyarázni, de a teljes megértése egyelőre még várat magára.
Az Mpemba-paradoxon lényege:
Ha ugyanannyi hideg és meleg vizet ugyanolyan edényekben és ugyanazokkal a kezdeti feltételekkel hűtenek a víz fagypontja alá, akkor az eredetileg melegebb víz előbb fagy meg, kristályosodik, mint az eredetileg hidegebb.
4. Mi okozza a ,,holdillúziót”?
A holdillúzió egy optikai csalódás, melynek során a horizonton lévő Holdat nagyobbnak látjuk, mint amikor a zeniten, magasan az égbolton van. Ez az optikai csalódás fennáll a Nap és a csillagképek esetében is.
Számtalan elmélet létezik rá, hogy miért látjuk eltérő méretűnek a holdat, miközben annak mérete nem változik, ahogy a Földtől való távolsága sem, illetve fizikai vagy légköri jelenség sem okozhatja az illúziót. Ám hivatalos magyarázat nincs, ezen elméletek ellen és mellett is kiállnak tudósok, illetve egyesek szerint több teória kombinálásával magyarázható meg az illúzió.
5. Van, ami gyorsabb a fénynél?
A korábban ismert tudományos tapasztalatok azt mutatták, hogy nincs, ami gyorsabb lenne a fénynél. Sebessége 299 792 458 méter/másodperc, ami pedig ennél is gyorsabb tudna lenni, az kis túlzással előbb ér oda a céljához, mint amikor elindult.
Kínai fizikusok mégis azt fedezték fel, hogy a fény sebességénél több mint négy nagyságrenddel gyorsabban végbemehet az az esemény, ami az összefonódott kvantumrészecskék között történik. Bár sem a műszerek, sem pedig a módszer nem teszi lehetővé a pontos mérést, de a kutatók az eredmények alapján arra következtettek, hogy az interakció sebessége a 3 billió méter per másodperces tartományban van. Ez persze nekünk hétköznapi emberek számára csak egyszerű számok, a tudományos világot azonban fenekestül forgatja fel ez az elmélet, hiszen ez mindent megváltoztatna, amit eddig a sebességről és magáról a fizikáról tudtunk.
6. Az idő csak egy illúzió?
Vallástudósok, matematikusok, elméleti fizikusok, filozófusok próbálták megválaszolni ezt az öröknek látszó kérdést: létezik-e az idő és ha igen, mi az? – ám egyhangú és bizonyítható indoklással eddig senki sem tudott szolgálni. A legtöbb fizikus megegyezik abban, hogy az idő csupán a létező legnagyobb illúzió a világon, amit az ember talált ki magának, hogy egyszerűbbé tegye a mindennapos élet eseményeinek látszólag folyamatos sorrendjének érzékelését.
Az idő illúziójával már maga Einstein is hosszasan foglalkozott, ám azóta sem történt hivatalos szemléletváltás az idő fogalmával kapcsolatban. Számtalan érv szól a létezése mellett és ellen is egyaránt, az ember mai ismereteivel pedig még lehetetlen megállapítani, hogy ezek közül melyek igazak és melyek nem. Ha esetleg bővebben és ,,tudományosabban” is érdekel a téma, akkor érdemes rákeresnetek az interneten, hiszen magyar nyelvű források tömkelege található ezzel kapcsolatban, ahol számtalan érdekes és elgondolkodtató teóriát lehet olvasni az ,,idő” jelenségével, annak illúziójával kapcsolatban.
