40 méter: ez a legnagyobb mélység, ahová lemerülhetünk egy búvár kirándulás során.
93 méter: ebben a mélységben találták meg az 1915-ben elsüllyedt Lusitania óceánjáró hajót. Érdekesség: a hajó hossza 240 méter, vagyis ha az orrára állítanánk, több, mint a fele kilógna a vízből.
100 méter: ez az a mélység, ahol a merülés már halálos lehet, itt ugyanis már létrejön a keszonbetegség (dekompressziós betegség).
214 méter: az életveszély kockázata sem tántorította el Herbert Nitsch-t, aki könnyűbúvár felszereléssel állította be ezt a világrekordnak számító merülést. A fejére és a lábára nehezékeket raktak, hogy gyorsabb legyen a merülés.
250 méter: ilyen mélységben közlekedtek a második világháborús német tengeralattjárók.
332 méter: Ahmed Gabr guinness-rekordnak számító merülése, amit már rendes búvár felszerelésben ért el.
500 méter: a legmélyebb pont, ahová egy kék bálna (a legnagyobb élőlény a bolygón) képes lemerülni. Nem mellesleg ez az a mélység, ahová egy atomtengeralattjáró még biztonságosan lesüllyedhet.
535 méter: a legnagyobb mélység, ahová egy császár pingvin képes lemerülni.
750 méter: itt óriás polipokkal találkozhatunk, akik ha dühösek, pirosra változtatják a színüket.
828 méter: idáig érne, ha vízbe dobnánk a Burdzs Kalifa felhőkarcolót, a világ legmagasabb épületét.
1000 méter: ez az a pont, ahová már a felszínről érkező napfény nem ér el, így itt már teljes a sötétség. A nyomás itt körülbelül ugyanakkora, mintha a Vénusz felszínén állnánk: azonnal összetörné a testünket. Ez persze mit sem zavarja az óriáskalmárokat, akik ebben a mélységben érzik jól magukat igazán.
1280 méter: a legnagyobb mélység, ahová egy kérgesteknős képes lemerülni. Ezek az állatok akár 85 percet is képesek víz alatt tölteni ’egyetlen levegővétellel’.
2250 méter: ez az a mélység, ahol a nagy ámbráscetek óriás tintahalakra vadásznak. Az ilyen vadászatok azonban nem mindig eredményesek, van, hogy súlyos sérülésekkel a testükön kell visszavonulót fújniuk.
3800 méter: itt fekszik a Titanic, a történelem legismertebb hajója.
4000 méter: ez a ,,mélytengeri zóna” kezdete. Ezen a ponton túl már olyan szörnyű lények élnek, mint a koboldcápa, a púpos horgászhal vagy az európai horgászhal.
4267 méter: ez a világ óceánjainak átlagos mélysége. De a legmélyebb pont még jócskán messze van, ne izgulj.
6000 méter: Ez az úgynevezett hadális-övet kezdete, amit az alvilág görög istenéről, Hádészról nevezték el (a zóna angol neve hadal zone). A nyomás itt akkora, mintha 50 darab Boeing 747-es repülőgép lenne a fejünkön.
6500 méter: ez a legmélyebb pont, ahová a DSV Alvin kutató tengeralattjáró merülni képes – ami nem mellesleg segített megtalálni a Titanicot.
6762 méter: itt fekszik az SS Rio Grande – a második világháborúban elsüllyesztett német blokádtörő hajó, amit az amerikai tengerészet süllyesztett el Brazília közelében, 1944-ben.
8848 méter: elértük a megfordított Mount Everest (Csomolungma) tetejét.
10.898 méter: ez az a mélység, ahová 2012-ben a világhírű rendező James Cameron eljutott a „James Cameron’s Deepsea Challenge 3D” című dokumentumfilm forgatása közben a Mariana-árokban. 3 óráig tartott, míg eljutottak ebbe a mélységbe. Ha érdekel James élménybeszámolója, azt ITT olvashatjátok el magyar nyelven.
10.916 méter: a mélység, ahová Jacques Piccard és Don Walsh eljutott a Trieste nevű batiszkáfjával 1960. január 23-án, a Challenger szakadékban.
10.994 méter: elértük a Mariana-árok legmélyebb pontját, a Challenger-szakadék fenekét. Ez a legmélyebb ismert pont a bolygón.
Mindazonáltal nem árt tudni, hogy az óceánjaink kevésbé felfedezettek, mint például a Mars felszíne – a teljes területének összesen csupán alig 5%-a ismert. Ennek tudatában pedig szinte magabiztosan kijelenthetjük, hogy tartogat még meglepetést számunkra a mélység. 🤓
