A hazugságok kiszűrése még személyesen sem túl könnyű feladat. Ez a nehézség pedig csak tovább fokozódik, ha valakiről egy üzenetben folytatott beszélgetés során kell eldöntenünk, hogy hazudik-e vagy sem.
Az alábbiakban 11 olyan tipikus üzenetben történő hazudozási módszert gyűjtöttünk össze, melyek ismerete nagyban hozzásegíthet minket ahhoz, hogy eldöntsük valakiről: hazudik-e nekünk vagy sem.
A hazudozó sokszor abba bukik bele, hogy feltűnően próbálja meg leplezni és magyarázni a hazugságát. A Cornell Egyetem kutatása bizonyította, hogy a hazug válaszok (és így akár természetesen üzenetben is) hosszabbak, mint a megszokott válaszok.
A hazudozó emberek hajlamosak feltételes és bizonytalanságot gerjesztő válaszokat adni, hiszen már a válasz adása pillantában is tisztában vannak vele, hogy nem mondanak igazat és ezzel próbálják meg enyhíteni a későbbi esetleges számonkérés súlyosságát.
1. Hosszú mondatok
A hazudozó sokszor abba bukik bele, hogy feltűnően próbálja meg leplezni és magyarázni a hazugságát. A Cornell Egyetem kutatása bizonyította, hogy a hazug válaszok (és így akár természetesen üzenetben is) hosszabbak, mint a megszokott válaszok.
2. Trükkös szókészlet.
A hazudozó emberek hajlamosak feltételes és bizonytalanságot gerjesztő válaszokat adni, hiszen már a válasz adása pillantában is tisztában vannak vele, hogy nem mondanak igazat és ezzel próbálják meg enyhíteni a későbbi esetleges számonkérés súlyosságát.
Egy kis érdekesség: egy kutatás során, melyben a nők hazugságait vizsgálták a vizsgált alanyok feltűnően sokszor használták a ,,valószínűleg” a ,,megpróbálom” és a ,,szerintem” szavakat.
3. Önmaga ismétlése.
A hazudozó elsődleges célja a meggyőzés. Emberi ösztönünkből fakadóan pedig addig próbálunk ismételni egy bizonyos hazugságot (legyen szó politikáról, szerelemről vagy bármiről…) míg meg nem győzzük vele a célszemélyt.
Innen ered a népszerű közmondás: „Ismételj egy hazugságot tízszer, százszor, ezerszer, és végül igazság lesz belőle.”
4. Késleltetett válasz.
Persze egy késői válasz még önmagában nem jelent okot a gyanakodásra, egy veszekedés vagy számonkérés közben azonban már felettébb gyanús a hirtelen szótlanság. Könnyen lehet, hogy a hazudozó kifogyott az észérvekből és azért szünetelteti a beszélgetést, hogy kitalálja, mi lehet a legcélravezetőbb hazugság.
5. Hosszú gépelés.
Ha a beszélgetőpartner hosszú, jól megszerkesztett szöveggel válaszol, az már önmagában is gyanús. Valószínűleg elemről-elemre építi fel a mondanivalóját és önmagát ellenőrizve korrigálja a leírtakat, hogy a lehető legmeggyőzőbb legyen a hazugság.
6. Elterelés.
A hazugság elkerülése és eltussolása is egyfajta hazugság. Bár a személy ilyenkor ugyan konkrétan nem hazudik nekünk, de igyekszik terelni a témát és időt nyerni, hogy esetleg sikerüljön korrigálni az elkövetett hibáit.
7. Bűntudatébresztés.
Az emberek rendkívül sebezhető lények, már ami az érzelmeiket illeti. Egy notórius hazudozó pedig rendszeresen ki is használja ezt. Egyes hazugságokat például úgy próbálnak meg leplezni, hogy bűntudatot keltenek bennünk, mintha mi lennénk a ‘gonosz’ az adott helyzetben, ezáltal ösztönözve minket arra, hogy inkább hagyjuk és kerüljük az adott témát.
8. Ujjal mutogatás.
Ez egy másik közkedvelt módszer a partner érzelmeinek kijátszására. Ilyenkor a hazudozó – jobb híján – példálózással próbálja meg elterelni magáról a gyanút, és akárcsak az előző esetben, itt is egyfajta bűntudatot igyekszik ébreszteni az őt számonkérő személyben.
9. Kétértelmű, kifogásolható válaszok.
Ezzel a módszerrel a hazudozó gyakorlatilag megpróbál elébe menni a hazugságnak és kideríteni, hogy mit kockáztat azzal, ha elmondja az igazat. Dühös lesz rá a partnere? Megéri hazudni? Ilyenkor a hazudozó mérlegel és annak tükrében igyekszik meghozni a döntést, hogy később hazudik-e majd vagy sem.
10. Türelemjáték.
Ez az egyik legnépszerűbb trükk, mellyel a hazudozó időt próbál nyerni magának. Bár szó szerint vett hazugság nem történik, de a hazudozó ez esetben is arra játszik, hogy az őt számonkérő személy elfelejtse a problémát és végső soron békén hagyja őt. Ez egy nagyon rizikós helyzet, mert ha túl erőszakosan kérjük számon a hazudozót, az könnyen ránk támadhat és minden mindegy alapon inkább megszakítja velünk a kontaktot, mintsem hogy bevallja és elismerje a bűnét.
11. Panaszkodás.
Emlékszel, amikor kamu betegségel próbáltál meg lógni néhány napot az iskolából annak idején? Na, ennek a hazugságnak a metódusa gyakorlatilag ugyan ez. Ahogy annak idején mi a szüleinkben, úgy a hazudozó fél is empátiát próbál meg kicsikarni belőlünk és egyúttal a ,,sanyarú sorsával” rákényszeríteni minket arra, hogy hagyjuk őt békén és ne feszegessük az adott témát.
Azok az emberek, akik ezzel a módszerrel élnek, azok legtöbbször azért teszik mindezt, mert nem kíváncsiak ránk. Ha nem kötődünk anyagi vagy üzleti szempontból az adott személyhez, akkor talán jobb, ha örökre megszakítjuk vele a kapcsolatot, hiszen apró, szinte észrevehetetlen lépésekben, de végsősoron ő is erre törekszik.
